Előszó helyett

„Nem a Föld Sérülékeny, hanem mi magunk.
A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már.
A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet, de magunkat annál inkább.”
(James Lovelock)

„Zúg és bőg, mi volt?
Csak nem a motorbusz?
Igen, a zaj és a gázszag
Motorbummot indikálnak!...
Mit tegyünk mi, nyomorultak
Kik buszok közé szorultak?
Védj meg bennünket, jóisten,
A motorbuszaid ellen!
(A.D. Godley: A motorbusz)
(Imreh András fordítása)

Ha már felismertük a katasztrófális változások veszélyét, nem kellene teljesen új alapokra helyeznünk az egész vitát? Ha nem tudjuk, hogy az emberi tevékenység miképp fogja érinteni az életet biztosító létfeltételeket, beleértve a születést és a civilizációnk fejlődését, ha fogalmunk sincs róla, hogy a geofizikai hatások miképp hatnak majd a Föld egészére, nem lenne-e ésszerű ultra-konzervatív álláspontot felvenni és foggal-körömmel védeni a természetes világot a gazdasági növekedéssel szemben? Tényleg ennyire merészek vagyunk, hogy az emberi jólétet a természetes rendszerek elé helyezzük?
(William Nordhaus, Climate Change, 1996)

Hacsak nem állunk meg most azonnal, valóban tönkre fogjuk tenni utódaink életét. Ha még 40-50 évet töltünk el fontoskodással, nekik már semmi esélyük nem lesz, és minden visszaesik a kőkorszakba. Még lesznek emberek, de a civilizáció elbukik.
(James Lovelock, 2004)