Minden kétséget kizáróan elérkezett tehát az idő az emberiséget a fogyasztói létből a megújuló és fenntartható létbe átsegítő mozgalom számára. A tévhitre alapozott, ám tényszerűnek feltüntetett megállapítás – hogy ti. az alapvető életfeltételek szempontjából elengedhetetlen értékek, mint a levegő, a víz s a termőtalaj, kimeríthetetlen forrást jelentenek az ember számára – súlyos veszélyeket vont maga után: megcsappant a felhasználható víz mennyisége, pusztult és degradálódott a termőtalaj, sőt a légkör elszennyeződése miatt éghajlati változások is bekövetkeztek.” (Hermann Scherr: Napenergia Charta)

A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik: nap-, szél-, biomassza-, vízi- és geotermikus energia.
Végtelen megújuló energiaforrások:
   Napenergia
   Szélenergia
Véges ill. korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások:
   Biomassza energia
   Vízenergia
   Geotermikus energia
A megújuló energiaforrásokat, azok komplexebb megközelítését, energiatermelésben betöltött szerepüket, hasznosításuk jövőbeni lehetőségeit ismerni kell ahhoz, hogy tudjuk, miért is elengedhetetlenül fontos alkalmazásuk és elsősorban azt, hogy alkalmazásuk milyen előnyökkel jár a fogyasztók számára.

A megújuló energiaforrások előnyei

Globálisan:
 - a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások
 - a környezetvédelmi világszemlélet előtérbe kerülése
 - a termelési folyamatok során keletkező melléktermékek hasznosításának lehetősége Országos és Regionális szinten:
 - az import energia felváltása, a külső piac által kevésbé befolyásolt energiapolitika
 - a környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés
 - nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartása
 - az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése
 - munkanélküliség enyhítése
   helyi energiaforrások jobb kihasználása
   infrastruktúra-fejlesztés

A megújuló energiaforrások stratégiai és szabályozási környezete
(Forrás: Dr. Gyulai Iván – A biomassza dilemma, 2006)

Megújuló energiaforrások használatának magyarországi sorsát uniós stratégiai és jogszabályi keretek alakítják, a támogatási lehetőségeket pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv fogja megszabni. A Közösségi elvárások 2010-ig egyértelműek, utána valószínű szigorodás várható.
Az európai stratégiai kereteket az EU megújult Fenntartható Fejlődés Stratégiája adja meg, amely a globális éghajlatváltozáshoz köti a tiszta energiák elterjesztésének szükségét. A EU biomassza hasznosításainak célkitűzéseit 2010-ig, az ún. Fehér Könyv (Energia a jövőnek: megújuló energiaforrások, 1997) határozza meg. A könyv tartalmazza a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló Akciótervet. Az Unió a biomassza termelés fokozását összeköti a munkahelyteremtéssel, a vidéki jövedelemszerzés lehetőségével. A cél, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók továbbra is mezőgazdasággal foglalkozzanak, de a termelés ne az eladhatatlan készleteket növelje. Ez úgy lehetséges, ha a szántóföldeken az élelmiszercélú termelés helyett energetikai célú termelés folyik. A fenti érvek miatt a bioüzemanyagok előállítása a kohéziós politika, s támogatások fontos célterülete.
Az EU célkitűzései 2010-ig:
   • Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra.
   • 2001/77/EK irányelv: megújuló energiaforrásokból termelt elektromos energia részaránya 14%-ról, 22%-ra növekedjen.
   • 2003/30/EK irányelv: a bioüzemanyagok részaránya érje el az 5,75%-ot a teljes üzemanyag-felhasználáson belül.
A belföldi, megújuló energiaforrások felhasználását sürgeti a Közösség magas szintű energiafüggősége a külső energiaforrásoktól, amely jelenleg 50%-os, és 20 éves időtávban akár 70%-ot is elérheti. Erre próbál választ adni az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” c. Zöld Könyv (COM [2006] 105), amely az energiaszerkezet diverzifikációját, biztonságát, s az alacsony széntartalmú energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatását, a megújulók szerepének növelését célozza.
A fosszilis tüzelőanyagok megújulókkal való helyettesítése mellett a Közösség jelentős szerepet tulajdonít az energiahatékonyság javításának. Az Energiahatékonysági Akcióterv (COM. [2006] 247) évi 1%-os energiafogyasztás csökkenést irányoz elő.
Magyarország, a csatlakozási dokumentumban (2004. évi XXX. Tv. II. melléklete) vállalta, hogy a megújulók részarányát a teljes energiafelhasználáson belül megduplázza (2003-ban ez az érték 3,6% volt), villamosenergia-fogyasztást pedig 3,6%-ban fogja megújuló energiaforrásokból kielégíteni 2010-ig, az akkori kb. 2% helyett.
A nagyon szelíd vállalást már 2005-ben túlteljesítettük, néhány széntüzelésű erőmű faaprítékra történő átállásával.
A fentiekkel kapcsolatos előírásokat, a tájékoztatási programot, a fogalommeghatározásokat a 2233/2004. (IX.22) és 2133/2005. (VII.8) kormányhatározatok, illetve a 42/2005. (III.10) kormányrendelet tartalmazza.
A 2007-13-as időszakot is magába foglaló magyar energiapolitikai elképzelések szerint 2010-re 6,5%, 2013-ra 11,4% megújuló részesedést kell elérni a villamosenergia-termelésben, míg az összes megújuló energia részarányát a 2005.évi 5,3%-ról 2010-re legalább 8,2%-ra kell növelni.
Magyarország vállalása a bioüzemanyagok tekintetében a 2233/2004. számú kormányhatározat értelmében 2% volt, amely az Országgyűlés 63/2005. számú határozata szerint 4%-ra emelkedett. A 2010-es vállalás a legújabb 2058/2006 (II. 07.) kormányhatározat alapján 5,75%, amely 2010-re kb. 187 millió liter biológiai eredetű üzemanyagot jelent.
Ugyancsak ösztönzi Magyarországot az energetika területén a Kiotói Jegyzőkönyvben tett vállalása, amely szerint 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést kell elérni a 2008-2012-es évek átlagában, az 1985-87 bázisévekhez viszonyítva.
Ugyan egyelőre kényelmes helyzetben vagyunk a választott bázisévek, és a korábbi ipari szerkezet változása miatt, de ezeket a tartalékainkat hamarosan feléljük, s sokkal nagyobb nyomás fog ránk nehezedni 2012 után. Az Európai Tanács 2005. márciusi ülése szerint 2020-ban 15-30%-os csökkentést kellene elérni az 1990. évi kibocsátási szinthez képest, 2050-re, pedig 60-80%-ra kellene emelni a csökkentés mértékét.
A kitűzött célok végrehajtásának egyik fontos eszköze a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Mivel a KEOP tervezési időszaka túlnyúlik a 2010-es vállalások időszakán, ezért a tervezési időszak végéig már más irányszámokkal kell kalkulálni. A célkitűzések megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az Európai Tanács 2006. március 23-24-i ülésén az a határozat született, hogy az Európai Unió tagállamainak 2015-ig el kell érniük, hogy az összes megújuló energiahordozóforrás részaránya elérje a 15%-ot, a bioüzemanyagok részaránya pedig a 8%-ot. Ez hozzávetőleg összhangban van a GKM által kidolgozott megújuló energiahordozóstratégia távlati célkitűzéseivel, amely szerint 2013-ra a zöldáram részarányát az országos villamosenergia-felhasználás 11,4%-ára, az összes megújuló energiahordozó részarányát pedig az országos összenergia-felhasználás 14%-ára kívánják növelni. A távlati célkitűzések elérése érdekében 2005-2010 között legalább 1000 GWh-val kell növelni a zöldáram-termelést, 2013-ig pedig további mintegy 2400 GWh növekményt kell elérni. (forrás: KEOP)
A 2013-ra tervezhető zöldáram-termelés összetétele – figyelembe véve a hazai sajátosságokat – a következő lehet:

A 2005-2013 között tervezett 3400 GWh/év növekmény kiemelkedően legnagyobb tételét a biomassza bázisú villamosenergia-termelés növekménye teszi ki, aminek az a feltétele, hogy a mezőgazdaságban megvalósuljon az energetikai célú növénytermelés tervezett mértékű felfutása. 2013-ig az összes megújuló energiahordozó-felhasználás – figyelembe véve a zöldáram-termelés növekedéséből származó hatásokat – a következő módon növekedhet:

A megújuló energiaforrások alkalmazhatósága, jövője
(A Magyar Természetvédők Szövetsége állásfoglalása)

A megújuló energiaforrások felhasználása környezeti szempontból csak akkor lehet eredményes, ha a megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség helyettesíti a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelést, s nem járul maga is hozzá az emberiség rohamosan növekvő energiaigényéhez. Az OECD országok energiafogyasztása harminc év alatt a hatékonyság növekedése mellett is 57%-kal nőtt, a nem OECD országok esetében pedig 124%-kal.
Az MTvSz állásfoglalása szerint az energiafelhasználás azonnali befagyasztására, majd pedig tervszerű csökkentésére van szükség. A csökkentés az energiahatékonysági intézkedésekből származhat. Az első tíz évben átlag évi 1%-os hatékonyságnövekedést, s fogyasztás-csökkentést kell elérni, majd a következő tíz évben átlag 0,5%-os hatékonyság-növekedés célkitűzése indokolt. A célkitűzés teljesíthetőségét mutatja, hogy az OECD országok évente átlag 1,1%-os hatékonyságnövekedést könyveltek el az utóbbi harminc évben. A mindenkori energiaforrás-felhasználáson belül kell gondoskodni arról, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő mértékben helyettesítsék a nem megújuló energiaforrásokat. Ezen a téren évente a fennmaradó fosszilis energiahordozók 1%-ának helyettesítést tarjuk követhetőnek.
A megújuló energiaforrások közül a nem kimeríthetők (nap, szél) felhasználást kell előtérbe helyezni a kimeríthetőkkel (biomassza) szemben.
Magyarországot érő napsugárzás energiatartalma több ezerszerese az ország energiaigényének. Tiszta időben a sugárzás intenzitása maximum 900–1000 W/m2, amely kedvező a nemzetközileg elfogadott 800 W/m2 átlagértékhez mérten. Napenergia hasznosításra az ország egész területe alkalmas, a legkevésbé napos területek az Alpokalja és a Kisalföld északnyugati része, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 850 W/m2 a sugárzási intenzitás. Az ország többi részén 850-990 W/m2.
Az évi 2000-2200 napsütéses óraszám 280-300 napon tenné lehetővé a napkollektorok használatát. A melegvízhasználat 70-75%-át, a fűtési energiaszükséglet 30-35%-át lehetne napenergiával fedezni. Ha pusztán a napsugárzás energiatartalmát nézzük, a jelenlegi PV technológiákkal 320 km2-nyi napelemmel elő lehetne állítani Magyarország villamosenergia-szükségletét elméletben. Ekkora felületméret akár az épületeken is rendelkezésre áll.
Jelen pillanatban a nagy beruházási költségek s a hosszú megtérülési idő nem teszi versenyképessé a piacon a napenergia felhasználást. A napenergia (aktív és passzív) hőtermelési alkalmazásának legfőbb akadálya eddig a rendkívüli mértékben támogatott földgázfelhasználás, a ’80-as évektől indult erőteljes gázhálózat-fejlesztési program volt. A földgáz kedvezményes áfa körbe tartozott, s eredetileg még 2006-ra is 220 milliárd lakossági gázár-kompenzációt terveztek.
Annak módja, hogy mind az államot, mind a fogyasztókat megszabadítsuk az egyre növekvő terhektől, s a külső függőségtől is megszabaduljunk, az energiafogyasztás befagyasztása és a fosszilis energiahordozók a nem kimeríthető, megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése.
A kimeríthető, megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségét az azokat megújító természetes rendszerek teljes eltartó- és tűrőképességének figyelembe vételével kell megtervezni.